Közreműködik az MRT Szimfonikus zene- és énekkara, karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényel: Lukács Ervin.

Rossini operakomponistaként a „bel canto” szerzők képviselője. Zenéjét bravúros dallamvezetés, színes, helyenként concertáló feladatot betöltő zenekari szólamok jellemzik. Gazdag hagyatékában vígoperák és drámaiak egyaránt találhatók, előbbiek közül nálunk A sevillai borbély és a Hamupipőke, utóbbiak közül a Tell Vilmos a legismertebb. Az Olasz nő Algirban a vígoperák közé tartozik. Taddeo, a mű bariton főszereplője megszólaltatása virtuóz technikai felkészültséget, biztos stílusismeretet igényel.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Kórodi András.

Melis Györgynek hosszú időn keresztül egyik parádés szerepe volt az elegáns világfi, a címszereplő jó barátja és kezelőorvosa, a cselekmény szálait szövögető Malatesta doktor. Pályája későbbi szakaszában azután sikerrel formálta meg a darab címszerepét, az unokaöccse engedetlensége, a számára általa választott feleség elutasítása miatti haragjában házasodni készülő öregecske Pasquale mélyebb hangfekvésű figuráját is. A felhangzó ária a címszereplő egyetlen darabbeli szólószáma, jól érzékelteti a házasság gondolatára is korát meghazudtoló hevüléssel készülő idős gavallér lelkivilágát. Külön figyelmet érdemel a hadaró rész tiszta szövegmondása. (Rádiófelvétel őrzi Melis alakítását Malatesta szerepében is, kitűnő technikája, a hadaró részletekben is pontosan érthető szövegmondása Pasqualéval énekelt híres kettősében is maradéktalanul érvényesül.)

Magyar fordítás: Fischer Sándor, zongorán kísér: Dénes Erzsébet.

A daléneklés a legnehezebb énekesi feladatok közé tartozik. A művésznek ugyanis szinte eszköztelenül, csupán hangja erejének, árnyalatainak változtatásával kell a mindössze néhány percnyi darab hangulatát, mondanivalóját, érzelmi töltését tolmácsolnia. Schubert több nevezetes dalciklust ír (A szép molnárleány, Téli utazás, Hattyúdal, Dalok Sir Walter Scottól – e ciklus része a híres Ave Maria, valamint a Shakespeare-dalok).

A felhangzó dal a Schwanengesang (Hattyúdal) 14 dalból álló ciklusának egyik gyöngyszeme. A szerző a ciklus dalait Rellstab, Heine és Seidl verseire a halála évében, 1828-ban komponálta.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Medveczky Ádám.

Carlo Gerard a francia forradalom kitörését megelőzően cselédként szolgált Coigny hercegné házában. A forradalom hírére libériáját levetve a barikádokra rohant, és csakhamar a néptribunusok egyike lett. Még a hercegi házban szerelemre lobbant a hercegkisasszony, Magdalena iránt, aki viszont a költőt, André Cheniert szereti. Chenier nemesi származása ellenére a forradalom híve. Gerard szerelemféltésből mégis feljelenti, igaz, névtelenül, rágalmait egy írnoknak diktálva. Később, Magdalena őszinte szerelmét látva megkísérli jóvátenni bűnét, s a tárgyaláson maga is védi Cheniert, ám hiába. A forradalom vésztörvényszékét már nem képes megállítani. Az itt hallható monológ az opera egyik legismertebb részlete, az, amikor Gerard a feljelentését diktálja. Jól érzékelhető a névtelen vádló tépelődése, az, ahogyan magát is meggyőzni akarja sorai igazáról. „Nemico della patria” – a haza ellensége ő –, „straniero” – idegen, tehát ellenség –, és így tovább. A monológ második részében azután felülkerekedik a néptribunus vélt igaza, a vetélytársa reménybeli félreállítása felett érzett öröme.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Medveczky Ádám.

A függöny felgördülése előtt sötét köpenybe burkolt figura jelenik meg a színpadon. A szerző küldötte ő. Azért jön, hogy rámutasson, a színész is ember. Bár a szórakoztatás a feladata, épp úgy él és érez, szeret, vagy féltékenykedik, mint bárki más. Épp ezért, ami ezután következik, bár maskarában játsszák, maga a rideg valóság. A „Bajazzók” („I pagliacci”) a verista operák egyik legmarkánsabb képviselője. Két bariton szerepe közül a prológot megszólaltató Tonio – a függöny felgördülése után a vándorszínész társulatban Tonio, a bamba – hős- vagy drámai bariton szerep. A testileg sérült, sánta figura lelkében is torz. Szerelme durva elutasításáért a társulat fejének felesége, Nedda elárulásával fizet.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Kórodi András.

„A köpeny” Puccini három egyfelvonásos operája, az „Il trittico” („Triptichon”) első, Párizsban játszódó része. Gyakran önállóan, más egyfelvonásosokkal társítva is színre kerül. Főhőse Marcel, a szajnai teherszállító bárka idősödő tulajdonosa, aki érzi, hogy felesége elhidegült tőle. Gyanítja, hogy szeretőt is tart, de nem tudja, ki az. Nem sejti, hogy a szerelmesek találkára hívó jele a sötétben fellobbanó gyufaláng. Miközben maga köpenybe burkolódzva félrevonul a fedélzeten, pipára gyújt… Ekkor hangzik fel az itt hallható ária, amelyet a szerző két változatban is megírt. Előadásokon általában a most hallható változatot éneklik, koncertelőadásokban, vagy lemezfelvételeken azonban esetenként a másik is szerepel. A kezdősorának („Nulla silenzio” – semmi, csak a csend) megfelelően a folyó halk csobogását érzékeltetve kezdődő ária kitűnő lehetőséget kínál megszólaltatójának a történet fojtó drámaiságának érzékeltetésére.

Közreműködik az MRT Szimfonikus zene- és énekkara, vezényel: Breitner Tamás.

Planquette opéra comique-ként jegyzett műve a francia nagyoperett klasszikus képviselője. A hosszabb távollét után ősei birtokára visszatérő Henry márki belépője a sokat látott utazó, a világfi magabiztosságát és eleganciáját szólaltatja meg. A hang behízelgően szól, lágyságában is határozottságot, erőteljes karaktert tükröz.

Közreműködik az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Pál Tamás.

Offenbach – Rossini szavaival „a Champs Elysée Mozartja” – pályafutása során több mint 110 operettet komponált. Pályája kezdeti szakaszában egyfelvonásosakat, később azonban számos, egész estés darabot is írt. „A 66-os szám” a korai operettek közé tartozik. Francois technikailag igényes szerepe hálás lehetőséget kínál az igényes szórakoztatásra, a jókedvű komédiázásra.

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó.

„A cigányprímás” az operettek azon ritka képviselői közé tartozik, amelynek főhőse nem tenor, hanem bariton hangon szólal meg. Története szerint Rácz Pali, az egykor világhírű cigányprímás már régen tokjába tette hangszerét, ám hosszú szünet után, egy fényes ünnepségen mégis elő kell vennie. Ekkor csendül fel a híres Stradivari dal. Érzelmes búcsú az egykor volt sikerektől, a társtól, a mindig hűségesen szolgáló mesterhegedűtől, ami majd az új cigányprímás, az ifjabb Rácz Laci diadalát segítheti majd.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Kerekes János.

Az eredetileg operettrészletként íródott dal már röviddel darabbeli bemutatója után önálló életre kelt, s ma a nótaműsorokban leggyakrabban felhangzó műdalok közé tartozik.

Közreműködik Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Kerekes János.

A Volga dal Lehár nálunk csak ritkán műsorra kerülő operettjének leghíresebb száma. Főhőse, a cárevics, tenor hangon szólal meg, a felhangzó részletet legnagyobb sztárjaik énekelték lemezre. Most Melis fénylő baritonján szólal meg, meggyőzően, lágyságában is drámai erővel.

Közreműködik az MRT Szimfonikus zene- és énekkara, vezényel: Pál Tamás.

Higgins professzor fogadást ajánl barátjának, Pickering ezredesnek, hogy alacsony sorból származó, tanulatlan nőből is lehet úri dámát faragni a nyelv és a jó modor megtanításával. Így kerül Eliza Doolittle, a covent gardeni piac virágárus leánya a nyelvész professzor otthonába, majd, nem is túl hosszú felkészítés után, az angol arisztokrácia köreibe. Közben Higgins beleszeret a lányba, bár ezt magának is fél bevallani. A musical részlet a szerelemtől már megérintett, de még ingadozó professzor tépelődését szemlélteti.

Közreműködik az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Tóth Péter

Melis pályája során nagy sikerrel énekelte a „Cosi” mindkét bariton szerepét. A „Kavalierbariton” szerepkörbe tartozó szerelmes ifjút, Guglielmot, és a mélyebb hangfekvést kívánó filozófust, Don Alfonsót. A most felcsendülő ária Guglielmo II. felvonásbeli, könnyed, már-már táncszerű, a szerelmes fiatalember lelkivilágát szemléltető ariosoja.

Prózai hangfelvétel Melis György előadásában.